Végre azt érzem túl vagyunk a nehezén. 🙂 Nincs már bennem annyi kétség azt illetően fog-e tudni beszélni Anna, lehet-e normális élete. Most már teljesen biztos vagyok abban, hogy igen, és csak pár apróságra kell figyelnünk, hogy ne üsse be a fejét, meg hogy mindig legyen nála akksi, vagy elem.Már nem gondolom úgy, hogy takargatni kellene a készüléket, nem zavar, ha megnézik, inkább büszke vagyok rá, hogy mi mindent tud már mondani, és hálás vagyok, hogy van. Teljesen természetes így, minden a helyére került. Igaz, kellett ehhez majdnem 4 év, de jó végre ezt érezni. Boldog karácsonyt kívánunk mindenkinek!