Anna nagyon szégyenlős, így amikor először találkozik valakivel, akkor általában nem szólal meg. Ez a beállítások során okozott némi problémát.
Bár a fizikusok a pislogásából is meg tudják ítélni, hogy egy hang túl hangos-e neki, viszont ez a módszer azért nem tesz lehetővé olyan pontos beállítást… sokkal könnyebb lenne minden, ha együttműködne. Az együttműködés azonban nem azon múlik, hogy tud-e beszélni egy gyerek, vagy nem, hiszen Anna például otthon már teljes mondatokban, választékosan kifejezi magát. Azt gondolom, hogy inkább a szokatlan helyzet, a szorongás, gátlásosság, ilyesmik akadályozhatják az együttműködésben. Viszont a legutóbbi beállításon, miután elmagyaráztam neki, hogy ha nem jelez vissza, akkor nem tudja a bácsi, hogy hangosabb legyen, vagy halkabb, a második fülénél már mutatta az ábrán, hogy melyik a jó hangos, és melyik a túl hangos. Egy ilyen beállítás úgy zajlik, hogy a beállító elkéri az egyik fülit. Ezt követően megtisztítja, ráteszi egy gépre, amelyen a beállításokat ellenőrzi, majd ad egy mágnest szintén a gépre kötve, amellyel a belső egység működését ellenőrzi, ami be van ültetve. Ha minden rendben ezekkel, akkor jöhet a hangerősség beállítása. Ekkor a fizikus visszaadja a készüléket, ami még mindig rá van kötve a gépre, és különböző hangmagasságokat szólaltat meg rajta. A gyermek reakciójától függően hangosít, vagy halkít az adott tartományon, aztán újra végig megy a skálán ellenőrzésként. Egy már több éve működő implantot elég évente egyszer beállítani. Az első időkben havonta hangosítják, hogy az agy fokozatosan kapja az ingereket. Mi pár hónap múlva megismételjük majd a beállítást, hogy Anna szokja az új helyet, a helyzetet, plusz szeretnénk egy hallásvizsgálattal is egybekötni, ami azért egy nagyon jó képet, támpontot ad a szurdopedagógusunknak Anna hallásáról.Teszek fel most két videót is annak örömére, hogy a kisebbik lányom a 4. születésnapja előtt pár héttel megtanulta kimondani az SZ betűt 🙂 eddig mindent s-sel mondott, aztán pár hete mindent sz-szel, de 2-3 hét alatt megtanult differenciálni, és már nincs se sejpítés, se sziszegés ? Plusz fejlődés, hogy Anna észrevette a hasonlóságot, majd a különbséget is a következő hangalakok között: kulacs, kullancs, kóla. Szóval haladunk lépésről lépésre ?